Napelemes rendszerek, tárolóegységek és alternatív fűtési rendszerek
Napelemes rendszerek, tárolóegységek és alternatív fűtési rendszerek
A talajszondás hőszivattyú (vagy geotermikus hőszivattyú) egy olyan fűtési és hűtési rendszer, amely a talaj hőjét használja fel fűtéshez és hűtéshez. A rendszer a talajban található hőenergiát használja fel, és ezáltal nagyon hatékony és környezetbarát módja a hőtermelésnek. A talajszondás hőszivattyú működési elve:
Az első lépés a talajszondák telepítése. Ezek fúrt csövek vagy szondák, amelyeket mélyen a talajba ástak vagy fúrtak be. A szondák lehetnek függőlegesek vagy vízszintesek, és a talaj mélységétől függően változhatnak.
Hűtőközeg cirkuláció:
A talajszondákban lévő hűtőközeg (általában víz) cirkulál. A hűtőközeg a talajszondákban található hőcserélőkön keresztül érintkezik a talajjal, és hőt vesz fel vagy ad le a talajnak, attól függően, hogy a rendszer éppen fűtési vagy hűtési üzemmódban van.
Kompresszió:
A hőcserélőkből érkező hűtőközeg az épület belsejében lévő hőszivattyúba kerül. A hőszivattyúban a hűtőközeg kompresszoron keresztül összenyomják, ami emeli a hőmérsékletét.
Hőleadás (Fűtés üzemmód):
A kompresszor után a magas hőmérsékletű hűtőközeg a belső hőcserélőn keresztül hőt ad le a rendszer belső vízkeringetésének. A belső vízkeringetés meleg vizet vagy levegőt szolgáltat a fűtési rendszernek, amely melegíti az épületet.
Hőleadás (Hűtés üzemmód):
Ha a rendszer hűtésre van beállítva, akkor a ciklus irányát megváltoztatják, és a hőszivattyú a belső hőt elszívja és elvezeti az épületből. A ciklusban lévő hűtőközeg eléri a talajszondákat, ahol lehűl a talajhoz képest, majd visszakerül az épületbe.
A geotermikus hőszivattyúk előnyei közé tartozik a kiváló energiahatékonyság és a stabil hőforrás, mivel a talaj hőmérséklete az évszakok változásaitól függetlenül stabil marad. Azonban az első telepítési költségek magasabbak lehetnek, és a rendszer hatékonyságát befolyásolhatja a talaj típusa és az épület fűtési/hűtési igénye.
A víz-víz hőszivattyú egy olyan fűtési és hűtési rendszer, amely a felszín alatti vagy felszín feletti vízből (például tó, folyó, vagy kútvíz) veszi fel a hőt, majd használja azt a fűtéshez és/vagy hűtéshez. A víz-víz hőszivattyú működési elve:
Vízfelvétel:
Az első lépés a hőszivattyú vízfelvétel szakasza, amikor a rendszer vízszívó szondát használ a víz felvételére a kiválasztott vízforrásból.
Hőcserélő:
A víz a vízszívó szonda által kerülnek egy hőcserélőbe. A hőcserélőben található hűtőközeg cirkulál a vízzel érintkezve, így a víz hőjét veszi fel vagy adja le a víznek, attól függően, hogy a rendszer éppen fűtési vagy hűtési üzemmódban van.
Kompresszió:
A hőcserélőben levő hűtőközeg a hőszivattyú kompresszorán keresztül megy, ami megnöveli a hűtőközeg hőmérsékletét és nyomását.
Hőleadás (Fűtés üzemmód):
A melegített hűtőközeg egy másik hőcserélőn keresztül adja le a hőt a rendszer belső vízkeringetésének. Ez a víz melegíti az épület fűtési rendszerét, például radiátorokat vagy padlófűtést.
Hőleadás (Hűtés üzemmód):
Ha a rendszer hűtési üzemmódban van, a ciklus irányát megváltoztatják, és a hőszivattyú a belső hőt eltávolítja az épületből. A ciklusban lévő hűtőközeg visszatér a vízszívó szondákhoz, és ott leadja a hőt a víznek, majd visszakerül a vízforrásba. A víz-víz hőszivattyú előnyei közé tartozik a magas hatékonyság és az állandó hőforrás stabilitása, mivel a víz hőmérséklete nem változik gyorsan. Azonban az első telepítési költségek magasabbak lehetnek, és a rendszer hatékonyságát befolyásolhatja a vízforrás hőmérséklete és minősége. A rendszer fenntartásához a vízforrás védelme is fontos, hogy megakadályozzák a vízszint csökkenését vagy szennyeződését.
Ez egy olyan fűtési és hűtési rendszer, amely nem a hagyományos mechanikus kompresszort használja, hanem az abszorpció elvét alkalmazza a hőenergia mozgatásához. Ezek a rendszerek általában gázzal vagy napenergiával működnek, és szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagokat használnak, amelyek a hőmérséklet és légnyomás változásainak következtében képesek hőt felszívni és leadni.
Az abszorpciós hőszivattyú működése szokásosan az ammónia, a víz és a hidrogén vagy más hűtőfolyadék keverékén alapul, amely a következő alapvető komponensekre osztható fel:
Abszorpció: Az abszorpciós hőszivattyú kezdetben meleg hőforrást (általában gáz vagy elektromos hőforrás) használ, hogy felmelegítse az abszorpciós folyadékot (pl. ammóniát vagy lítium-bromidot) egy abszorpciós tartályban. Az abszorpciós tartályban található abszorpciós folyadék elkezdi felszívni a hőt a hőforrás segítségével.
Deszorpció: Miután az abszorpciós folyadék felforrósodott, az erre a célra kijelölt alacsony nyomású helyiségbe (deszorpciós tartály) kerül, ahol a hő hatására elpárolog. Ez az abszorpciós folyadék gázzá válik.
Kondenzáció: A gáznak el kell távoznia a deszorpciós tartályból, majd egy kondenzátorba kerül, ahol visszakondenzálódik folyadékká. Ez a folyamat hőt ad le, amit átad a környezetnek vagy a hasznosítandó területnek.
Expanzió: A kondenzált abszorpciós folyadék egy szelep segítségével egy alacsony nyomású területre kerül, ami kiszabadítja a gázt a folyadékból, és az ismételten az abszorpciós tartályba jut.
Ismétlés: Az abszorpciós ciklus újra és újra megismétlődik, ami lehetővé teszi a hőszivattyú folyamatos működését.
Az abszorpciós hőszivattyúk legfontosabb jellemzője, hogy hőenergiával működnek, ami azt jelenti, hogy nem igényelnek elektromos kompresszort a hűtőközeg cirkulálásához. Emellett rendkívül hatékonyak, és számos módon használják őket, különösen olyan helyeken, ahol megfelelő hőforrások állnak rendelkezésre, például napkollektorok vagy földgáz. Az abszorpciós hőszivattyúk alkalmazhatók fűtésre és hűtésre is, és az energiaforrás típusa és a hűtőfolyadék keverékének összetétele változhat a rendszer típusától függően. Az abszorpciós hőszivattyúk közül az ammónia-víz típus a legelterjedtebb, de más anyagok is használhatók kisebb rendszerekben.
A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely hőenergiát mozgat egy helyről egy másik helyre. Működési elve alapján a hőszivattyú egy hőátadó rendszer, amely hőt von el egy alacsony hőmérsékletű területről, és azt átadja egy magasabb hőmérsékletű területnek. Ennek a folyamatnak az ellenkezője is lehetséges, attól függően, hogy fűtésre vagy hűtésre használják-e a hőszivattyút.
A legnépszerűbb hőszivattyú típusok: levegő-víz, talajszondás, víz-víz és abszorpciós hőszivattyú típusok. A hőszivattyúk környezetbarát megoldást jelentenek, mivel a hőtartalékot a természetes környezetükből veszik.
Már döntött és egy megbízható kivitelezőre van szüksége? Válasszon minket, akik több 10 éve vagyunk a magyar piacon, közel 600 sikeres pályázatunk volt az előző államilag támogatott pályázatokban.
